Menü
Close
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Rend: Kőtörőfű-virágúak (Saxifragales)
Család: Ribiszkefélék (Grossulariaceae)
Nemzetség: Ribiszke (Ribes)
Faj: Ribes rubrum
Vadon Európa nyugati felén őshonos. A Kárpát-medencének főleg a nyugati, déli részén ligeterdőkben, cserjésekben fordul elő. Kedveli a nyirkosabb erdőket, erdőszéleket.
A piros ribizli 1-1,5 m magasra növő tüskétlen cserje, amely évenként több fiatal hajtást hoz. Hímnős virágait az 1 évnél idősebb ágak oldalrügyeiből fejleszti ki, miközben 4-5-6 éves vesszői egyre kevesebbet teremnek, míg végül elhalnak. Termése úgynevezett álbogyótermés, melynek színe a fajtától függ. Április, május hónapban virágzik és termését június, júliusban érleli be. Bogyófürtjei éretten is a bokrokon maradnak.
Gyümölcs jellemzői: fürtjei a fiatal termőrészeken hosszúak, az idősebb részeken rövidülnek, bogyói nagyok, középpirosak, gömbölyűek, lazán állnak a fürtön, íze kellemesen savas, zamatos.
Növény jellemzői: magas törzsű piros bogyós változata erős növekedésű, felfelé törő, közepesen sűrű, erős vázágakkal rendelkezik. Nagyon bőtermő. A növény szerkezete és kemény fája lehetővé teszi a gépi betakarításra. Bogyója erősen tapad a fürthöz, éretten sem pereg. Fáját tartsuk mindig gyommentesen. Nem fagyérzékeny, a keményebb teleket is jól tűri. Mindenféle talajon megterem, elviseli a savanyú és meszes talajt is.
Gyümölcs: nagy világospiros húsos bogyójú, közepesen hosszú fürtön, nagy savtartalmú, konzervipari célra a legalkalmasabb
Termőképesség: kiválóan öntermékenyülő, kiegyenlített termőképességű, nagy termésbiztonságú fajta, ígéretes fajta
