Menü
Close
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Nemzetség: Prunus
Faj: P. armeniaca
A barack szó a magyar nyelvben egyaránt vonatkozik a Prunus persica és a Prunus armeniaca fajtáira. A kajszibarack esetében az őszibaracktól való megkülönböztetés érdekében került a szó elejére a „kajszi” (esetleg „sárga”) előtag.
A barack szó a magyar nyelvbe valószínűleg valamely nyugati szláv nyelvből került (vö. például cseh broskev, szlovén breskev stb.), feltehetőleg *brosky alakban. A szláv nyelvek a németből vették át a szót, vö. ófelnémet phirsih, persih; ennek a szónak a gyökerei a latinra nyúlnak vissza, ahol az őszibarackot persica-nak nevezték (malum Persicum: tkp. „perzsa alma”.) A latin szó forrása a görög nyelv, ahol μῆλον Περσικόν (ejtsd: mélon perszikon) alakban élt az ugyanilyen jelentésű elnevezés. (Mai barack és perzsa szavaink tehát ugyanarra a görög tőre vezethetők vissza.)
A kajszi a magyar nyelvben oszmán-török eredetű jövevényszó (oszmán-török kāɪysɪ, újperzsa qaisï), ami ott önmagában is a gyümölcsöt jelenti. A magyarban is előfordul a gyümölcsre illetve a gyümölcsfára értve a kajszi szó önálló használata. További elnevezései: sárgabarack, tengeribarack, majombarack.
Gyümölcs: középnagy, kúpos gömb alakú, alapszíne narancssárga, kárminpirossal mosott és vörösen pontozott, kemény húsú, leves, olvadó,teljes érésben kiváló zamatú, magbele édes, magvaváló, elsősorban friss fogyasztásra, de konzervipari felhasználásra is alkalmas, jól szállítható.
Termőképesség: középerős növekedésű, korán termőre fordul, jó termőképességű, túl termésre is hajlamos, ezért gyümölcsritkítást igényel, az átlagosnál fagytűrőbb, öntermékeny.
Gyümölcs: középnagy, gömbölyded, alapszíne narancssárga, kárminpirossal mosott, enyhén molyhos, lédús, aromás ízű, magbele édes, kiváló beltartalmi tulajdonságú, friss fogyasztásra és feldolgozásra (lé, befőtt, pálinka) egyaránt alkalmas.
Termőképesség: középerős növekedésű, korán termőre fordul, nagy termőképességű, virágai kissé fagyérzékenyek, Európa legelterjedtebb fajtája.
Gyümölcs: nagy, kissé megnyúlt, oldalról lapított alapszíne narancssárga, 50 %-ban bíborpirossal bemosott, rostos, sötét narancssárga húsú, lédús, sajátos zamatú, egyenetlenül érik, friss fogyasztásra és feldolgozásra is alkalmas.
Termőképesség: erős növekedésű, termőre fordulás után elterebélyesedik korán termőre fordul, jó termőképességű, de rossz termésbiztonságú, fagyérzékeny, Sharka vírussal szemben toleráns.
Gyümölcs: középnagy, lapított gömb, alapszíne narancssárga, napos oldalon kárminpiros, gyengén molyhos, lédús, finoman rostos, zamata kellemes, elsősorban konzervipari felhasználásra.
Termőképesség: erős növekedésű, elterülő gömb alakú fát nevel, termőképessége és termésbiztonsága jó, téltűrése nagyon jó, öntermékeny, erős metszést és gyümölcsritkítást igényel, sharka vírussal szemben érzékeny.
A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Genetika Tanszékén előállított fajta.A ‘Korai piros’-sal azonos időben , a ‘Magyar kajszi’ előtt 10 nappal érik. Gyümölcse közepes méretű (45 g), aranysárga alapszínű, fedőszín alig alakul ki. Húsa narancssárga, szilárd, lédús, rostos, meghozkötött. Íze jó.
Fája nagy, feltörő, ritka ágrendszerű. Korán termőre fordul,bőven terem. A téli lehűlésekkel szemben ellenálló. Gnomóniával szemben közepesen fogékony.
Gyümölcs: nagy, vagy igen nagy, megnyúlt, kissé lapított tojásdad alakú, alapszíne narancssárga, napos oldalon kárminpirossal mosott, lédús, olvadó, aromás ízű, magbele édes, friss fogyasztásra és konzervipari felhasználásra egyaránt alkalmas.
Termőképesség: középerős növekedésű, korán termőre fordul, nagy termőképességű, kissé fagyérzékeny, pollenadó fajtái: Magyar kajszi, Ceglédi bíborkajszi.
Gyümölcs: középnagy, gömbölyded, kissé lapított tompa kúp alakú, alapszíne narancssárga, kárminpirossal mosott, enyhén molyhos, lédús, aromás ízű, magbele édes, kiváló beltartalmi tulajdonságú, friss fogyasztásra és konzervipari felhasználásra egyaránt alkalmas.
Termőképesség: középerős növekedésű, korán termőre fordul, nagy termőképességű, kissé fagyérzékeny, téli lehűlésre a Magyar kajszinál kevésbé érzékeny és zömökebb, sűrűbb koronát nevel.
Gyümölcs: nagy, vagy igen nagy, megnyúlt, oldalról lapított, mandula alakú, alapszíne világos narancssárga, napos oldalon kárminpiros, enyhén molyhos, húsa világos narancssárga, lédús, magbele édes, kiemelkedően alkalmas befőzésre, jellegzetes ízű.
Termőképesség: erős növekedésű, felfelé törő koronájú, jó termőképességű, fagytűrő képessége a Magyar kajsziénál jobb, részben öntermékeny, pollenadója a Magyar kajszi.
Gyümölcs: nagy, gömbölyű, alapszíne narancssárga, fél oldalán pirossal belehelt, fénylő héjú, tömör húsú, éretten kellemes zamatú, friss fogyasztásra, és feldolgozásra is kiválóan alkalmas.
Termőképesség: igen erős növekedésű, korán termőre fordul, kiváló termőképességű, gyümölcsritkítás szükséges, fagyérzékenysége közepes, öntermékeny.
A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen előállított fajta. A ‘Korai piros’ előtt 10-12 nappal érik. Gyümölcse közepes méretű (40g), erősen megnyúlt, lapított. Héja világos narancssárga, fedőszínnel kismértékben borított. Húsa világos narancssárga, közepes keménységű, magvaváló. Íze jó. Nagyméretű feltörő koronát nevel. Termőképessége jó. Virágai korán nyílnak, önmeddők.
